2016-ban ünnepli a Sárrét központja a városi rang elnyerésének 30. évfordulóját. Püspökladány Értéktárába sok értékes épület és helyszín került már be, és várja a cím elnyerését.
A Kulturális Örökség Napja alkalmából városismereti túrát teszünk, amely séta során a 30 éves Püspökladány épített emlékeit tekintjük meg. Püspökladány korai történelmével ismerkedünk meg, Fórián Péter helytörténeti kutató tart vetítőképes előadást. Délután a 100 éves szobába látogatunk el.

A püspökladányi  Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2016. augusztus 19-én, 15 órától Veres József ikonfestő kiállításának megnyitójára.

Köszöntőt mond: Dombi Imréné Püspökladány város polgármestere
A kiállítást megnyitja: Dr. Imre Mihályegyetemi tanár
Közreműködik:
Bánsághyné Kiss Annamária-cselló,
Bánsághy Kálmán-gitár,
Tódor György Emánuel-ének

A kiállítás megtekinthető: 2016. augusztus 19-től szeptember 23-ig.

"Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket"

A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény tisztelettel meghívja Önt
Hegedűs Tibor festőművész kiállításának megnyitójára

Időpont: 2016.06.25. (szombat) 17:00 óra
Helyszín: Karacs Ferenc Múzeum (Kossuth u. 28.)

A püspökladányi születésű Karacs Ferenc (1770- 1838) közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959- ben, Rettegi Istvánné szervezésében, majd 1978. október 1- én ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatják.

A XVI. században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot. 1779-ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg 1780-ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlannál vált.

A Biczó-halom az egykori Hangulat vendéglő, a mai Kínai üzlet helyén állott. A halom elnevezése írásban először 1763-ból származik, az alatta levő pincével kapcsolatban, amely a halom elbontásáig a településünk legrégibb építménye volt. 1764- ben említik először a Biczó- halmi csapszéket, amelynek közvetlen lejárata volt a pincébe. A II világháború után az ÁFÉSZ használta a pincét, egészen 1969-ig, amikor a Biczó-halmot elbontották a Hangulat étterem építése miatt.

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901, Hajdúböszörmény – 1980, Püspökladány) a Karacs Ferenc Múzeum alapítója. rokoni kapcsolatban állt a Karacs -családdal. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat  és írásos történelmi emlékeket gyűjteni a polgári iskola számára. Erőfeszítéseinek köszönhetően kerülhetett közzéppontba Karacs Ferenc életének és munásságának.

A népi gyermekjátékok közül a szabadtéri játékok igen népszerűek voltak a Sárréten mind a fiúk, mind a lányok körében. Ezek közül a csigázás és a bigézés eszközeit mutatjuk be.

A cifraszűr az 1860-as évektől a századfordulóig élte virágkorát. Ez időben a pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Fontos társadalmi szerepet töltött be, mert viselete rangot jelentett. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett az esküvőre. A leánykérőnél, ha a véletlenül, illetve szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, akkor nem volt keresnivalója ott tovább. Ha pedig nem tették, azt jelentette, szívesen látják, és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája egész életén át. Milyen is volt ez a viselet, és a cifraszűr ?