1517-2017. Püspökladány és a reformáció

Időszaki kiállítás a Püspökladányi Református Egyházközség történetéből
A Reformáció 500. évfordulója alkalmából létrehozott, 1517-2017. Püspökladány és a reformáció című tárlat anyaga válogatás a Karacs Ferenc Múzeum gyűjteményéből, melyet a Püspökladányi Református Egyházközség, a helyi lakosság felajánlásai valamint János István merített papírra készült könyvnyomatai és Dr. Millisits Máté művészettörténész gyűjteménye egészít ki.

Időpont: 2017. május 12 péntek
Helyszín: Karacs Ferenc Múzeum (Püspökladány, Kossuth u. 28.)


Májusi-júniusi múzeumpedagógiai ajánló

Májusban anyák napjára készülődünk. Agyagozás technikájával a kerámia gyűjteményünk alapján készítünk edényeket agyagból hurkatechnikával, kibróbálhatják a gyerekek a korongozást is. Készíthetnek könyvjelzőt keresztszemes hímzéssel az édesanyák tiszteletére. A pünkösdi foglalkozások során felidézzük a hagyományokat, erő- és ügyességi próbák során választunk pünkösdi királyt és királylányt, készítünk pünkösdi rózsát. 

 

 


Rettegi Istvánné Kovács Anna Emlékkiállítás

Annuska néni 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat és írásos történelmi emlékeket gyűjteni a püspökladányi polgári iskola számára. 1959-től iskolamúzeumot hozott létre. A lakosság és a diákok gyűjtőmunkájának eredményeként a tárgyi és dokumentum anyag a gimnáziumi kereteket kinőtte. Ezért született az elhatározás, hogy a gyűjteményt egy külön intézményben helyezzék el. A Karacs Ferenc Múzeumot 1978-ban a mai helyen nyitották meg, gyűjteményét az iskolamúzeumra alapozta. Most, 2017 tavaszán Annuska néni tiszteletére személyes tárgyaiból, leveleiből, fényképeiből nyílik emlékkiállítás a múzeumban, megtekinthetőek lesznek azok a műtárgyak is, amelyek az Ő keze nyomán elsőként kerültek a gyűjteménybe.

Időpont: 2017.03.24. 17:00 óra
Helyszín: Karacs Ferenc Múzeum (Kossuth u. 28.)


Püspökladány és környékének korai történeti emlékei

A Karacs Ferenc Múzeum állandó tárlatának részeként tekinthető meg a Püspökladány és környékének korai történeti emlékeit bemutató kiállítás. A tárgyi gyűjtemény anyagából kerültek kiállításra a különböző történeti korok tárgyi emlékei az őskortól a Honfoglalásig. Szerepel a kiállításban számos, a neolitikumból származó csiszolt kőeszköz, a rézkorból egy vörösréz csákány. Püspökladány határából több bronzkori eszköz, ékszer található meg. A Honfoglalás korából az Eperjes völgyben feltárt sírokból előkerült Ladány kereszt másolata is megtekinthető kiállításunkban.


Karacs Ferenc Múzeum

A püspökladányi születésű Karacs Ferenc (1770- 1838) közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959- ben, Rettegi Istvánné szervezésében, majd 1978. október 1- én ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatják.


Római katolikusok régi temploma


A XVI. században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot. 1779-ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg 1780-ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlannál vált.


Biczó-halom

A Biczó-halom az egykori Hangulat vendéglő, a mai Kínai üzlet helyén állott. A halom elnevezése írásban először 1763-ból származik, az alatta levő pincével kapcsolatban, amely a halom elbontásáig a településünk legrégibb építménye volt. 1764- ben említik először a Biczó- halmi csapszéket, amelynek közvetlen lejárata volt a pincébe. A II világháború után az ÁFÉSZ használta a pincét, egészen 1969-ig, amikor a Biczó-halmot elbontották a Hangulat étterem építése miatt.


Rettegi Istvánné

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901, Hajdúböszörmény – 1980, Püspökladány) a Karacs Ferenc Múzeum alapítója. rokoni kapcsolatban állt a Karacs -családdal. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat  és írásos történelmi emlékeket gyűjteni a polgári iskola számára. Erőfeszítéseinek köszönhetően kerülhetett közzéppontba Karacs Ferenc életének és munásságának.


Népi gyermekjátékok

A népi gyermekjátékok közül a szabadtéri játékok igen népszerűek voltak a Sárréten mind a fiúk, mind a lányok körében. Ezek közül a csigázás és a bigézés eszközeit mutatjuk be.


Cifraszűr

A cifraszűr az 1860-as évektől a századfordulóig élte virágkorát. Ez időben a pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Fontos társadalmi szerepet töltött be, mert viselete rangot jelentett. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett az esküvőre. A leánykérőnél, ha a véletlenül, illetve szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, akkor nem volt keresnivalója ott tovább. Ha pedig nem tették, azt jelentette, szívesen látják, és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája egész életén át. Milyen is volt ez a viselet, és a cifraszűr ?


PORTRÉ: Kecskés Gyula

Kecskés Gyula
(1901. július 12 – 1987. december 31)
helytörténeti kutató

Portré: Csenki Sándor

Csenki Sándor 
(1920. március 16. – 1945. január 19.)

Emlékezet: Arnóth Sándor

Arnóth Sándor
(1960. február 22.–2011. március 16.)

Androméda Travel Utazási Iroda

Múzeumdigitár

MúzeumDigitár

Kövess minket facebookon!