Várostörténet Püspökladány kutatóinak szemével

Püspökladány története kutatóinak szemszögéből. Az időszaki tárlat számos dokumentum, fotó, műtárgy segítségével mutatja be a várossá válás jellemző mozzanatait 1986-ig. A kiállítás Kecskés Gyula, Dorogi Márton múzeumban található hagyatékából valamint Csák Gyula író, szociográfus könyvei alapján mutatja be a város történetét

A kiállítás megnyitójának időpontja: 2017. január 20 (péntek) 17:00 óra
Helyszíne: Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány, Kossuth u. 28.


Püspökladány és környékének korai történeti emlékei

A Karacs Ferenc Múzeum állandó tárlatának részeként tekinthető meg a Püspökladány és környékének korai történeti emlékeit bemutató kiállítás. A tárgyi gyűjtemény anyagából kerültek kiállításra a különböző történeti korok tárgyi emlékei az őskortól a Honfoglalásig. Szerepel a kiállításban számos, a neolitikumból származó csiszolt kőeszköz, a rézkorból egy vörösréz csákány. Püspökladány határából több bronzkori eszköz, ékszer található meg. A Honfoglalás korából az Eperjes völgyben feltárt sírokból előkerült Ladány kereszt másolata is megtekinthető kiállításunkban.


Karacs Ferenc Múzeum

A püspökladányi születésű Karacs Ferenc (1770- 1838) közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959- ben, Rettegi Istvánné szervezésében, majd 1978. október 1- én ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatják.


Római katolikusok régi temploma


A XVI. században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot. 1779-ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg 1780-ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlannál vált.


Biczó-halom

A Biczó-halom az egykori Hangulat vendéglő, a mai Kínai üzlet helyén állott. A halom elnevezése írásban először 1763-ból származik, az alatta levő pincével kapcsolatban, amely a halom elbontásáig a településünk legrégibb építménye volt. 1764- ben említik először a Biczó- halmi csapszéket, amelynek közvetlen lejárata volt a pincébe. A II világháború után az ÁFÉSZ használta a pincét, egészen 1969-ig, amikor a Biczó-halmot elbontották a Hangulat étterem építése miatt.


Rettegi Istvánné

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901, Hajdúböszörmény – 1980, Püspökladány) a Karacs Ferenc Múzeum alapítója. rokoni kapcsolatban állt a Karacs -családdal. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat  és írásos történelmi emlékeket gyűjteni a polgári iskola számára. Erőfeszítéseinek köszönhetően kerülhetett közzéppontba Karacs Ferenc életének és munásságának.


Népi gyermekjátékok

A népi gyermekjátékok közül a szabadtéri játékok igen népszerűek voltak a Sárréten mind a fiúk, mind a lányok körében. Ezek közül a csigázás és a bigézés eszközeit mutatjuk be.


Cifraszűr

A cifraszűr az 1860-as évektől a századfordulóig élte virágkorát. Ez időben a pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Fontos társadalmi szerepet töltött be, mert viselete rangot jelentett. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett az esküvőre. A leánykérőnél, ha a véletlenül, illetve szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, akkor nem volt keresnivalója ott tovább. Ha pedig nem tették, azt jelentette, szívesen látják, és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája egész életén át. Milyen is volt ez a viselet, és a cifraszűr ?


PORTRÉ: Kecskés Gyula

Kecskés Gyula
(1901. július 12 – 1987. december 31)
helytörténeti kutató

Portré: Karacs Teréz

Karacs Teréz
(1808. április 18 -1892. október 7.)

Emlékezet: Arnóth Sándor

Arnóth Sándor
(1960. február 22.–2011. március 16.)

Androméda Travel Utazási Iroda

Kövess minket facebookon!