A püspökladányi Rákóczi-harang

A püspökladányi Rákóczi harang

A törökhódoltság korában Püspökladány közigazgatása két vármegye joghatósága alá tartozott. Az ősi településrész (Zsobony), Bihar vármegyéhez, az újabb rész (Bodó) pedig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Ladány bihari részein birtokolt területeket a bajomi vár is. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megszerezte és lefoglalta az erdélyi kincstár részére, a korábban a bajomi várhoz tartozó részeket. Később más birtokosoktól vásárlás útján növelte saját birtokait. Hozzá kapcsolhatta a váradi püspökség ladányi részbirtokát is. „A fejedelem házikezelésbe vette Ladányt és Pályihoz, majd Pályival együtt a pocsaji birtokok közé osztotta be.” Püspökladány ebben az időben szarvasmarha tenyésztésből szerezte fő jövedelmét. I. Rákóczi György 1636-ban a Bihar vármegyei Püspökladány birtokrészeit Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak és örököseinek adományozta. Ezekben az időkben a fejedelem a ladányi határban gulyát szerzett.

A püspökladányi egyházközség I. Rákóczi Györgytől harangot vásárolt. A harang származásáról egyetlen írott emlék maradt fent:

„Ezen Nagy Harangot a Hellységnek akkori Földes Ura, Néhai Fejedelem Rákótzy György Ő Felsége, midőn ezen Határban Gulyát kezdet szerzeni, atta, ezen P.Ladányi Reformáta Szent-Ekklésia számára, öszve válogatott, egyszőrü és termetü Harmintz szemők Tehenekért.”

A Püspök Ladányi Helvétziai Vallástételt követő Ekklézsia Javainak számbavétele és előadása szerint: A harang mintegy öt mázsás, mellynek felső részén vagynak régi és nehéz olvasatú öntött betűk, melyeknek igaz értelme ez: S.MATHEVS S.JOANNES S.Lucas S.MARCUS. Ezen kívül semmi írás, vagy esztendő szám nintsen.


A harang adományozásának pontos éve adatok hiányában nem ismert. Feltehetően a fejedelem uralkodásának első felére, az 1633-1636. évekre tehető. A reformátusok régi temploma a mai templom mellett állt kelet-nyugati tájolással. A templom a reformáció felvétele előtt római katolikus templom volt és „ sok Száz Esztendőkkel emberi emlékezeten felül építtetett volt Gothus formára…”. Az 1658-as tatár-török hadjárat következményeként a környék települései elpusztultak. Feltehetően ekkor pusztult el a régi templom fatornya is, amelyet ezután már nem újítottak meg. Ezért a fejedelemtől kapott harang a templom elé ácsolt haranglábon kapott helyet. Ha ellenség közeledett, a lakosság az értékeit összeszedte, köztük a Rákóczi-harangot is, és elrejtette a falu szélén folyó Nagy-érbe, vagy beljebb a mocsarak nádasaiba. Ezekben a viszontagságos időkben a településnek sokszor el kellett rejtenie a harangot. A rácok 1707-ben megtámadták Püspökladányt, és a Nagy-érben elrejtett harangot megtalálták, majd magukkal vitték zsákmányként Aradra. A későbbiekben a falu prédikátorai próbálták az Aradiaktól visszaszerezni, végül 1711-ben a Bihar vármegyei alispán közbenjárására adták vissza a harangot a gyülekezet számára.

A XIX. század közepére a Rákóczi-harang elhasználódott, megrepedt, így tiszta csengő hangját elvesztette. Erőss Lajos prédikátorsága alatt Szőllőssy János, Hajdú vármegye tiszti ügyésze magára vállalta, hogy a Rákóczi-harangot újra önteti saját anyagának felhasználásával. Több harangot is készítettek a gyülekezet számára, így a Rákóczi-harang is újra lett öntve a millennium évében 1896-ban.

A Rákóczi-harang végig kísérte a település lakóinak viszontagságos évszázadait, így méltán lehetünk büszkék az I. Rákóczi György fejedelemtől vásárolt történelmi relikviánkra.

Fórián Péter

Mondd el a véleményed!
PORTRÉ: Kecskés Gyula

Kecskés Gyula
(1901. július 12 – 1987. december 31)
helytörténeti kutató

Portré: Csenki Sándor

Csenki Sándor 
(1920. március 16. – 1945. január 19.)

Emlékezet: Arnóth Sándor

Arnóth Sándor
(1960. február 22.–2011. március 16.)

Androméda Travel Utazási Iroda

Múzeumdigitár

MúzeumDigitár

Kövess minket facebookon!