Helytörténet

Püspökladány a középkorban római katolikus vallású település volt. 1540-1550 között megismerte és elfogadta a reformáció lutheri irányzatát. Az 1550-es évektől kezdett el terjedni a reformáció második, kálvini irányzata. Az 1551. év végén a tiszántúli protestáns lelkészek Püspökladányban közzsinatot tartottak. A zsinat egyik kiemelkedő alakja Kálmáncsehi Sánta Márton volt. A reformáció megjelenése után a XVI –XVII. században, az egyházközség élete egybeforrt a település életével, olyannyira, hogy a település igazgatása sokszor megoszlott a prédikátor és a falu elöljárósága között.

A törökhódoltság korában Püspökladány közigazgatása két vármegye joghatósága alá tartozott. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megszerezte és lefoglalta az erdélyi kincstár részére, a korábban a bajomi várhoz tartozó részeket. Ezekben az időkben a fejedelem a ladányi határban gulyát szerzett. Melyért cserébe harangot adományozott a Püspökladányi Református Eklézsia számára.

A püspökladányi vasút története. Valamint a továbbiakban olvasható egy Kecskés Gyula által gyűjtött anekdota a püspökladányi emberek és a vasút első találkozásáról.

A Nagy Háború a Sárréten menüpont alatt mutatjuk be az első világháború sárréti vonatkozásait, dokumentumait, levelezését valamint a 39. gyalogezred történetét.

Seres László szerkesztésében betekintést nyújtunk Püspökladány és körnéke 100 évvel ezelőtti hitvilágába. A szerkesztő Rettegi Istvánné és tanítványa, Zagyva Éva által 1961-ben és 1967 decemberében a környékbeli hitvilára vonatkozó gyűjtésekből szemezget. 

Püspökladány Portio Pénz Specificatiója 1828-1834

A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény Adattárában található egy Püspökladánnyal kapcsolatos régi dokumentum 1828-ból. Településünk akkoriban Szabolcs vármegyéhez tartozott. A dokumentum borító lapjára „Portio Pénz Specificatiója” van írva. Az első oldalon a dokumentum témája van feljegyezve: „Püspök Ladány Helysége részéről az Adóba be adott Pénzek minéműségének és Summájának Fel Jegyzése”

A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény Adattárában található egy adókönyv, ami Sütő András befizetéseit tartalmazza 1834-1844 között.

A magyar pásztortársadalomban az évszázadok során és a tájtól függően többféle hierarchia alakult ki a különféle pásztorok között. A múzeum adattárában található Kirzsa Márton pásztorlevele 1865- ből, melynek leírása tartalmazza a pásztor legfőbb ismérveit, személyleírását.

Ismerjük a várost, ahol élünk!
Különleges, történelmi jelentőségű püspökladányi épületek, intézmények, lakóházak bemutatása.