Karacs Ferenc Múzeum

A Karacs Ferenc Múzeum épületének története

Retteginé Annuska néni kutatásai alapján 1902 körül épült a ház. A Papp-család tulajdonában volt. Papp Sándor-féle háznak is nevezik. Pappék módos parasztok voltak, a földjeik nagyrészt Sárrétudvari felé terültek el, ahol tanyájuk is volt.
Az építés idejében még nem állt a bíróság épülete, a Kossuth utcát pedig Uri utcának hívták.
A régi beosztás szerint nagyszobákra, cselédszobákra, konyhára oszlott a ház. Volt padlás és pince is, elég nagy alapterületű.
1948-ban magántulajdonból állami tulajdonba került az épület, a Községi Tanács bérlakásokat alakított ki benne, amiket aztán szolgálati lakásként 2-3 család számára utalt ki.
Tanácsi dolgozók, pedagógusok, rendőrök laktak itt, akiknek gyermekei általában az akkori Zója Általános iskolában tanultak. Egyidejűleg több család is élt ebben a házban, köztük a Kun és a Fekete család is.
A most élő nagyon idős püspökladányi emberek mint AVO, AVH-s székházra emlékeznek az épületre. Az 50-es években itt zajlottak a kihallgatások, közel volt helyileg a bírósághoz, ügyészséghez és a börtönhöz.
1978. okt. 1-jétől a tanács, később az önkormányzat fenntartásába került mint közintézmény, múzeum szolgálja Püspökladány és a Sárrét kulturális életét magas színvonalon állandó és időszaki kiállításaival, gazdag programjaival.
Az impozáns épület külső és belső felújítása a rendelkezésre álló források biztosításával a 80-as évektől napjainkig folyamatos.
Eredetileg az épület alatt volt pince is, ma már csak kis alapterületű, és valamikori meglétét a lejárat jelzi.
Belső elosztása egykor a nagyszobákra, konyhára, cselédszobára, fő- és hátsó bejáratra tagolódott.
Az udvar árnyas fáival különösen nyáron ad felüdülést az ide látogató számára.
A jelenlegi fák, bokrok, málnás ültetését, kialakítását Dr. Szűcs Ernő múzeumvezető végezte.