Kincseink

A Karacs Ferenc Múzeum 1978. október 1. óta működik a mai helyén a Kossuth utca 28. szám alatt. A Hajdú-Bihari Napló 1978. október 26-i lapszámában az 5. oldalon olvasható a múzeumot alapító Rettegi Istvánné cikke, Karacs Ferenc Múzeum Püspökladányban címmel. 

1986. január 10-én az új város bélyegzőjét képeslapokra nyomták rá. Ezek a lapok a település néhány arcát mutatják be. Az avatás 30. évfordulóján elővettük ezeket a képeslapokat, amik visszarepítenek minket 1986-ba.

A „Régi iskola” foglalkozásunkhoz kapcsolódóan egy régi elemi népiskolai bizonyítványt mutatunk be.

35 éves űrzászló

Püspökladány címeres zászlója, amelyet az első magyar űrhajós Farkas Bertalan a Szojuz-36 űrhajóval felvitt az világűrbe Valerij Kubaszovval, illetve a Saljut-6 alaplegénységének tagjaival együtt aláírásukkal látták el.

2015 augusztusában ajándékozás útján egy deszkaoromzat került a múzeum gyűjteményébe. A Karacs Ferenc Múzeum már régóta őriz helytörténeti kiállításának részeként egy „napsugár díszes” deszkaoromzatot, most ez a gyűjtemény bővült.

Múzeumunk könyvtárának egyik kincse a Mária Terézia uralkodása alatt 1779-ben Budán kiadott törvénygyűjtemény. Ezt a művet a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami röviden azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne.

Kossuth-bankónak nevezzük azokat a papírpénzeket, amelyeket 1848-49 folyamán a magyar kereskedelmi bank, a kincstár és az országos honvédelmi bizottmány kibocsájtott. Többféle pénz volt forgalomban, névértéktől és a kiadás idejétől függően.

A népi gyermekjátékok közül a szabadtéri játékok igen népszerűek voltak a Sárréten mind a fiúk, mind a lányok körében. Ezek közül a csigázás és a bigézés eszközeit mutatjuk be.

A cifraszűr az 1860-as évektől a századfordulóig élte virágkorát. Ez időben a pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Fontos társadalmi szerepet töltött be, mert viselete rangot jelentett. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett az esküvőre. A leánykérőnél, ha a véletlenül, illetve szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, akkor nem volt keresnivalója ott tovább. Ha pedig nem tették, azt jelentette, szívesen látják, és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája egész életén át. Milyen is volt ez a viselet, és a cifraszűr ?

A Karacs Ferenc Múzeum állandó kiállítsában található műtárgyat Szőke Áronné (Biharnagybajom, szé: 1892.) gyékényszövő készítette a Múzeum megrendelésére 1963-ban. A készítő gyermekkorában, az 1900-as években, ilyen számológépen tanultak az iskolában.