Rettegi Istvánné

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901, Hajdúböszörmény – 1980, Püspökladány)

Iskolai tanulmányait a hajdúböszörményi elemi iskolában kezdte. Értelmi fejlettségét mutatja, hogy már öt éves korától járt az iskolai órákra, és az iskolai kor előtt megtanult olvasni. A család anyagi nehézségei miatt már 12 éves korától tanítványokat vállalt. 1919-ben tanítói oklevelet szerzett a debreceni Dóczy Gedeon Református Tanítóképző Intézetben, majd a Budapesti Állami Erzsébet Nőiskolába került magyar nyelv és történettudomány szakra. A tanári diploma megszerzése után anyagi okokból állást vállalt Püspökladányban. 1955-ben diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakán. 1968-ban fejezte be tanári pályafutását a Karacs Ferenc Gimnáziumban.

Aktív élete azonban nem ért véget. A Déri Múzeum megbízásából vezetője maradt az általa alapított iskolamúzeumnak egészen 1978-ig, a múzeum megnyitásáig. Aktívan közreműködött a múzeum megalapításában is.

Első néprajztörténeti gyűjteménye az 1920-30-as években jött létre a polgári iskolában, de ez a második világháborúban teljesen megsemmisült. Az ’50-es években újrakezdte a munkát, és a lakosság adományaira és a diákok gyűjtőmunkáira alapozott iskolamúzeumot hozott létre. Az ötlet és a kivitelezés itthon és külföldön egyaránt nagy sikert aratott. A tudományos alapokra helyezett gyűjtőmunka – melyet kezdetektől a Déri Múzeum segített mind szakmailag, mind anyagilag – olyan eredményesnek bizonyult, hogy az 1970-es évekre kinőtte az iskolamúzeum kereteit. Ezért született az elhatározás, hogy a gyűjteményt egy külön intézményben helyezzék el – így született meg a Karacs Ferenc Múzeum terve.

Karacs Ferenc „kultuszát” is ő karolta fel. Munkájának eredményeképpen 1938-ban emléktáblát helyeztek el Karacs Ferenc egykori szülőházának telkén. 1959-ben az ő vezetésével hozták létre a Karacs-Emlékszobát, és szobrot helyeztek el a gimnázium épületének homlokzatán. 1963-ban a gimnázium új épületében egy kis emlékszobában és a folyosói tárlókban helyezte el a gyarapodó Karacs-anyagot, amelynek jó része később a múzeumba került, és most ott látható.

Rettegi Istvánné pedagógiai tevékenysége 45 évet ölelt fel. Bár nem töltött be vezető közéleti szerepet, szerteágazó munkája során az élet nagyon sok területén letette a névjegyét. A háború után megbízott igazgató volt egy kis ideig, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete helyi csoportjának választmányi tagja és jegyzője, egy időben tanulmányi felügyelő is volt a magyar-történelem szakcsoportban.

Mindezek mellet nagy gondot helyezett arra, hogy a szó legnevesebb értelmében véve pedagógus legyen. Fontosnak tartotta a tanulók erkölcsi, érzelmi és testi nevelésének egyensúlyát, nem csupán a kötelezően előírt tananyag elsajátítását. Bízott az ifjak nevelhetőségében, és mindent megtett az önbizalmuk növeléséért.

Emlékét megőrizzük.

Kitüntetései:

1955 – Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
1963 – Szocialista Kultúráért
1967 – Miniszteri Dicséret
1968 – Kiváló Munkáért
1968 – Szakkörvezetői Munkáért
1976 – Emléklap 75. Születésnapjára
1976 – Móra Ferenc Emlékérem

Szerkesztette: Seres László

Irodalom:

Pedagógusok Arcképcsarnoka 2002. Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület. Debrecen, 2002.
Emléknap jeles püspökladányi pedagógusok tiszteletére 2001. április 28. Dorogi Márton, Kecskés Gyula és Rettegi Istvánné Emlékezete. Püspökladány, 2002.
Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény Püspökladány Fotótára

Mondd el a véleményed!
PORTRÉ: Kecskés Gyula

Kecskés Gyula
(1901. július 12 – 1987. december 31)
helytörténeti kutató

Portré: Csenki Sándor

Csenki Sándor 
(1920. március 16. – 1945. január 19.)

Emlékezet: Arnóth Sándor

Arnóth Sándor
(1960. február 22.–2011. március 16.)

Androméda Travel Utazási Iroda

Múzeumdigitár

MúzeumDigitár

Kövess minket facebookon!