Uszító röplapok 1944-ből

2014. október 15-én volt hetven éve, hogy az országot 1944. március 19-én megszálló német csapatok és a velük együttműködő magyar katonatisztek megakadályozták Magyarország kiugrását a második világháborúból. Hiába történtek megbeszélések a Szovjetunióval, és hiába volt már az ideiglenes fegyverszünet is aláírva. Az egyébként rosszul előkészített kiugrási kísérlet következménye Szálasi Ferenc és klikkje, a „nyilasok” hatalomra kerülése volt. Horthy Miklós kormányzó a következő napon lemondott, és megbízta Szálasi Ferencet miniszterelnöki teendőkkel, aki november 2-án „nemzetvezető lett” (kormányfő és államfő). Így tovább folyt Magyarország erőforrásainak kizsigerelése, valamint a magyar fiatalság feláldozása egy már nyilvánvalóan elveszített háború folytatása miatt. A Vörös Hadsereg Magyarország területén pusztító harcokat vívott, és igen komoly következményei lettek annak, hogy a német-magyar alakulatok sokszor igen kemény ellenállást tanúsítottak, és hosszú hónapokig tartó harcokra kényszerítették a szovjet erőket.

A propaganda egyidős a történelemmel, amennyiben egy írott szöveg (vagy kép) célja a közvélemény formálása/befolyásolása. A propagandának két fajtája van: az egyik szólhat valaki vagy valami (eszme, csoport, gondolat, érzelem) mellett; a másik az "uszító" propaganda. Ez utóbbi célja egy ember vagy csoport, csoportok ellen való hangolás, eszköze az adott ember vagy csoport valós vagy vélt hibáinak felnagyítása. A modern sajtó megjelenésével (nyomtatás, rádió, filmek) korábban elképzelhetetlen mennyiségben és hatással lehetett propagandát terjeszteni. A két világháború időszaka nagy teret engedett az ellenséget becsmérlő, valamint a félelmet és a gyűlöletet felerősítő propagandának; ez a válogatás egy kis betekintést nyújt a második világháború végének magyar propagandájába.

Kommentár nélkül. A szövegek magukért beszélnek.

Szerkesztette: Seres László történész, muzeológus