Várostörténet Püspökladány kutatóinak szemével

A kiállítás amellett, hogy megismerteti a látogatókat Püspökladány várossá válásának legfontosabb eseményeivel, bemutatja a település neves kutatóinak életét, munkásságát. A kiállításban eredeti tárgyi, dokumentum és fénykép anyag mellett installációval is szemléltejük a híres püspökladányiak életpályáját.

Program:

Köszöntő beszédet mond: Dombi Imréné Püspökladány város polgármestere
A kiállítást bemutatják: a Karacs Ferenc Múzeum munkatársai
Közreműködik: a Csenki Imre Művészeti iskola

A kiállítás megtekinthető: 2017. február 12. naponta 10-16 óráig

A kiállítás meghívója:

2017. január 20-án 17 órától nyitotta meg kapuit a múzeum új időszaki tárlata. A megnyitón először a Csenki Imre Művészeti Iskola Csimi Handa Banda előadását hallgathattuk meg, majd Ferenczyné Csáki Annamária a múzeum vezetője köszöntötte a vendégeket. Ezután Rásó János Püspökladány város alpolgármestere nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően Tányér József a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum megbízott intézményvezetője szólt a Magyar Kultura Napjáról. Seres László a Karacs Ferenc Múzeum történésze mutatta be a kiállítást. Az esemény zárásaként a közönség birtokba vette a tárlatot, lehetőség volt beszélgetni Fórián Péterrel a tárlat koncepciójának kidolgózójával.

Püspökladány története röviden:

• A település a Nagy-Sárrét északi részén fekszik.
• A város környezete az őskor óta lakott. Több kisebb-nagyobb település lehetett a területén.
• Az ókorban különböző keleti eredetű lovas nomád népek telepednek meg.
• A népvándorlás korában a gepidák és az avarok jelennek meg.
• A honfoglalást követően Árpád magyarjai letelepednek az Eperjes-határrészen.
• A kora Árpád-korban templomot építenek a Boldogasszony-halmán.
• Első írásos emléke 1351-ből való, ekkor a váradi püspökség birtoka.
• A középkorban a bajomi vár tartozéka a település.
• Az 1540-es években veszi fel a község a reformációt.
• A török korban megyehatár és országhatár szeli ketté a falut. Ekkor alakul ki a két településrész, Zsobony és Bodó.
• A XVII. században Rákóczi birtok, a török és a rác hadak többször felégetik a községet.
• A Rákóczi szabadságharc után kincstári birtok.
• Mári Terézia korában katolikusok telepednek le.
• A XIX. században vallásalapítványi birtok.
• Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban részt vesznek püspökladányiak. Kossuth Lajos innen írt levelet Bem tábornoknak.
• A XIX. század közepétől lecsapolják a mocsarakat, megkezdődik a vasút építése.
• A század végétől közlekedési csomópont
• A XX. század elején a lakosság száma tízezer fő.
• Az I. világháborúból kiveszi a részét a település, több mint ötszáz hősi halottat követel a háború.
• Az 1920-as években töb bezer házhelyet osztanak ki a település környezetében.
• A II. világháborúban részt vesz a nagyközség. A harcok elérik a települést is, páncélos csaták és légitámadások zajlanak.
• 1945 után politikai, kulturális fordulatkövetkezik be. A földosztás után megkezdődik az államosítás és a szövetkezetesítés.
• Az 1960-as éveket követően gyárak, üzemek létesülnek.
• Az 1970-es években megindul az urbanizáció, a településkép megváltozik.
• 1986. január 1-én Püspökladány várossá válik.

Püspökladány kutatói:

KECSKÉS GYULA
(1901-1987)

Kecskés Gyula 1901. július 12-én született Püspökladányban. Tanulmányait Püspökladányban, Mezőtúron és a debreceni tanítóképzőben végezte. 1920 augusztusától a Polgári Iskolában tanít magyart, történelmet, földrajzot, kézimunkát és tornát. Később a református egyház rendes tanítójává választották meg. 1927-től minden szabadidejét a honismereti gyűjtőmunkának szentelte. 1937 őszétől A Püspökladány és Vidéke című hetilap szerkesztését is végezte.
A megyei levéltárban 44 évig kutatott Püspökladány múltját keresve. Püspökladány utcaneveit, helyneveit, határneveit ABC rendbe szedte. Így született a Püspökladány újkori története helyneveiben című monográfia 1974-ben. 1987. december 31-én hunyt el.
A szerző hitvallása: „Legyen ez a könyv –aminek tartom- hiteles adattára az elmúlt időknek. Tartsa meg az, ami létrehozta: a szülőföld szeretete.”

DOROGI MÁRTON
(1911-1980)

Dorogi Márton 1911. szeptember 11-én született Szerepen. Érettségi után (1927) a Debreceni Református Tanítóképző Intézetben tanult, 1932-ben kapta meg diplomáját. 1932-1936 között ingyenes kisegítő tanítói állást kapott a Református Általános Iskolában. Bekapcsolódott a Magyar Néprajzi Társaság munkájába. Tanítói munkája mellett néprajzi gyűjtő és adatközlő munkát végzett. Gyűjtéseinek egy része nyomtatásban is megjelent, kéziratai az Országos Néprajzi Múzeumban, valamint családi hagyatékban találhatók. A vidék népművészetének, szokásainak kiváló ismerője. 1980. november 10-én, tragikus hirtelenséggel hunyt el.
„A tanító, nevelő munkája mellett az irodalom és a népművészet iránt volt a leginkább érdeklődő. Maradandó örökséget hagyott ránk, mert tudta, a sárréti, a bihari nép szegény művészeti környezetben élt, nőtt fel, ebbeli helyzete arra késztette, hogy munkájában, környezetében legyen igényes. Szép rendet vágjon, szép varrottas, hímzett legyen a ruhája, szépen faragott a kapuja, tornáca és bölcsője, a nép maga teremtette értékrend szerint cselekedte ezeket. Ő a tanító jó szemmel és kellő bölcsességgel kutatta, kereste ezekben az embert körülvevő környezetben az értékeket.”
Az itt kiállított munkája Püspökladány népi építészetére jellemző díszítményekből nyújt illusztratív áttekintést.

 

CSÁK GYULA
(1930- )

Csák Gyula író, újságíró, szociográfus. 1930. január 12-én született Nyíregyházán, de gyermekként Püspökladányban lakott a nagyszüleinél. Elsőként a ladányi határban lévő Bánffyban egy tanyán, később a Darányi telepen lévő parasztházban nevelkedett. A településről indult írói pályája, ide kötik gyermekévei. Csák Gyula évtizedekig újságíróként dolgozott, riporterként újrateremtette a szociográfia irodalmát. Regényei, elbeszélései általában hagyományos formákat követnek. A szerkezetek, elbeszélésmódok tradicionalitására utal, hogy művei történetelvűek, cselekményközpontúak; a belső szerkezetet mindig ezek határozták meg. Az elbeszélői hangvétel úgynevezett realista tónusú. Regényeiben a parasztság megváltozott helyzetének ábrázolása a legfőbb motívum. A legfőbb műve Püspökladány vonatkozásában, A szikföld sóhaja című szociográfia. A realista színezetű mű, általában véve kritikusan mutatja be a korabeli község életét, kultúráját és társadalmát.

"Mindazt, ami kedves volt, szép volt és ladányi munkaeredményként született, azt óvni és tisztelni kell."

Csák Gyula: A szikföld sóhaja

A kiállításmegnyitó további képei: Galéria