1517-2017. Püspökladány és a reformáció

A reformáció megjelenése Püspökladányban


Püspökladány a középkorban római katolikus vallású település volt. Első ismert temploma a Boldogasszony halmán felépült egyhajós, félköríves kápolna volt, melyet a XII. században építettek. Feltehetőleg a tatárjáráskor pusztult el, a közelében lévő Árpád-kori faluval együtt. A második ismert temploma a Nagyér túlpartján, a korabeli település központjában a mai templom mellett állt, amely a tatárjárás utáni újraépítési hullámban épülhetett. Ez a templom a Boldogságos Szűz Máriának volt szentelve. A templom helyben égetett téglából épült, gótikus stílusban, fatoronnyal, zsindellyel fedve. Ezt a templomot vette át a református gyülekezet és egészen a XVIII. század végéig, a mai templom felépüléséig használta.
A reformáció a német városokból jutott el hazánkba a mohácsi vész utáni időkben. A három részre szakadt Magyarországon a katolikus egyház már nem tudta betölteni hatalmi szerepét, ezért a reformáció eszméinek terjedését nem tudta meggátolni. Az alföldi városok polgárai előszeretettel küldték fiaikat Wittenbergbe, Luther Márton egyetemére. Az új vallási eszmékkel hazatérő fiatalok hamar elterjesztették a reformáció tanait. Elsőként a reformáció korábbi, lutheri irányzata terjedt el. A katolikus vallás és a lutheri irányzat között eleinte csak az istentisztelet módjában voltak eltérések. Püspökladány 1540-1550 között megismerte és elfogadta a reformáció lutheri irányzatát. Az 1550-es évektől kezdett el terjedni a reformáció második, kálvini irányzata.

A ladányi zsinat

Az 1551. év végén a tiszántúli protestáns lelkészek Püspökladányban közzsinatot tartottak. A zsinat egyik kiemelkedő alakja Kálmáncsehi Sánta Márton volt, aki puritán szemléletével minden katolikus külsőségnek, az oltárnak, a keresztnek, a képeknek és a szobroknak hadat üzent. Makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a templomból el kell távolítani a régi hitre utaló tárgyakat. Ezzel a lelkésztársait és a híveit is megbotránkoztatta. A zsinat végül botrányok között ért véget, ahol Kálmáncsehit kiközösítették társai az egyházukból. A kálvini irányzat hívei ekkor „keresztyén ortodox vagy helvét” hitvallásúnak hívták magukat. A református vallás elnevezés ekkor még nem volt általános. Kálmáncsehi a kiközösítést követően Munkácsra távozott és onnan irányította tovább térítőmunkáját. Hamarosan az új irányzat meghódította az egész Tiszántúlt. Az egyházmegyét újjászervezték, vezetőjének Kálmáncsehit választották, így ő lett az első magyar református püspök. A református egyház központja Debrecen lett. Kálmáncsehi nem sokkal később meghalt, így Méliusz Juhász Péter vitte tovább társaival a kálvini szemléletű reformációt, melyet az 1561-es váradi zsinat fogadott el. A hazai reformáció terjedésének történetében a ladányi zsinat méltó helyet foglal el.
A reformáció tanait az egyszerű ember hamar befogadta, ugyanis a Bibliát a reformáció adta a nép kezébe. A gyülekezetek életében fontos volt az írni-olvasni tudás, ezért mindenhol megszervezték az iskolai oktatást is. Püspökladány református iskolájáról az első fellelhető adat 1592-ből való.
Az iskolában a gyerekeket a „rector” tanította írásra, olvasásra, vallásra, keresztény erkölcsre, bibliai történetekre, éneklésre, számvetésre és az élet különböző dolgaira. A reformáció megjelenése után a XVI –XVII. században, az egyházközség élete egybeforrt a település életével, olyannyira, hogy a település igazgatása sokszor megoszlott a prédikátor és a falu elöljárósága között.

Fórián Péter

Mondd el a véleményed!
PORTRÉ: Kecskés Gyula

Kecskés Gyula
(1901. július 12 – 1987. december 31)
helytörténeti kutató

Portré: Csenki Sándor

Csenki Sándor 
(1920. március 16. – 1945. január 19.)

Emlékezet: Arnóth Sándor

Arnóth Sándor
(1960. február 22.–2011. március 16.)

Karacs Ferenc Múzeum Füzetei 2018.

Karacs Ferenc Múzeum Füzetei 2018.

Kövess minket facebookon!