XX. Székely- magyar honismereti tábor

További képek a galériában...

A Sóvidék Regionális Televízió felvétele

Találkozásunk 2015. július 20- án , hétfőn a reggeli órákban a református templom előtti parkolóban volt. Elbúcsúztunk a szülőktől és izgatottan útnak indultunk testvértelepülésünkre, Makfalvára. Az ártándi határátkelést követően a Király- hágónál értük el a történelmi Erdély határát.
Utunk során Kolozsváron rövid pihenőt tartottunk, a város főterén megtekintettük Mátyás király szobrát és a Szent Mihály templomot. Majd a hirtelen felkerekedett vihar és az azt követő eső hamar visszaterelt minket a biztonságot nyújtó buszba.
Makfalva központjába érkezve a tábor vezetői Albert Csilla és Péterfi Levente valamint a erdélyi barátaink, a tavalyi táborból jól ismert gyerekek szeretettel fogadtak minket. Örömmel mutatták meg szálláshelyünket a Vendégházban, majd a szobák elfpglalását követően rövid sétára indultunk. Megismerkedtünk Makfalva település és a helyi Wesselényi Miklós Általános Iskola történetével. Megtudtuk, hogy táborunk központi helyszíne, testvértelepülésünk Makfalva, nevét Maka váráról kapta.

Kirándulásunk első napját a Szászföldön taláható Kőhalmi várban kezdtük. Felgyalogoltunk a nemrégiben felújított bazaltcsúcsokra épült vár tornyába, ahol csodás panoráma tárult elénk. Napunk következő állomása Rozsnyó volt, elsőként a Dino- parkban tettünk látogatást. Természetes környezetben figyelhettük meg az életnagyságú dinoszauruszokat előfordulásuk sorrendjében a legrégebbi időktől kezdve. A gyerekek fel is ülhettek némelyik hatalmas hüllőre. Rövid pihenőt követően a Rózsnyói várhoz sétáltunk fel, melyről megtudtuk, hogy Erdély egyik legnagyobb parasztvára, ami annyit jelent, hogy ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögé, itt az ideiglenesen fölhúzott  épületekben várták ki a veszély elvonulását.

Szerdán reggeli után túrázni indultunk célunk az 1080 méter magas Bekecs- tető meghódítása volt. Utunk során a meredek hegyoldal időnként pihenésre késztetett, így egy rövid szakaszon kistraktorra ülve gyönyörködhettünk a tájban. A tető felé vezető úton meglátogattuk a Honvéd emlékművet, mely az 1916- os román betörés feltartóztatása során elesett székely honvédknek állít emléket.Továbbhaladva elértük a kápolnát, melynek helyén már a középkorban is kápolna állt. Rövid pihenés közben letekinthettünk Nyárádselyére és környékére. Majd felmentünk a hegytetőre, ahol elfogyasztottuk ebédünket. Ezt követően utunk Berekeresztúrra vezetett, ahol a református templomhoz sétáltunk el Kiss Dénes lelkész úr vezetésével. A nap zárásaként Nyárádszeredásra látogattunk, ahol megtekintettük Bocskai István fejedelem szobrát. Hűsítő fagylaltozást követően indultunk vissza szállásunkra.

Erdélyi túránk egyik legüdítöbb kirándulása csütörtökön a parajdi sóbánya volt. A felszín alatti bányába emberekkel tömött buszjárattal jutottunk le. Majd egy rövid lépcsőzést követően érkeztünk meg a bánya üregeibe. Óriási termek tárultak elénk, ahol több száz ember tevékenykedett, tornázott, tollasozott. Aki akart vásárolhatott, kipróbálhatta a kalandparkot, vagy meglátogathatta a kápolnát is. A bányában ltöltött hűsítő délelőtt után a nem messze lévő parajdi strandon lebeghettünk a magas sótrtalmú medencében. Ezt követően a Lepkeházban több száz egzotikus lepkében gyönyörködhettünk. A nap végén Korondon a helyi portékákban gyönyörködtünk. Számos vásárfiával megrakodva indultunk tovább.


Pénteken, reggeli után a csókfalvi sírkertben meglátogattuk Márton Zoltán sírját, Albert Csilla igazgatónő beszéde után koszorúval emlékeztünk meg Makfalva elhunyt polgármesteréről. Délelőtt Énlakára utaztunk, a faluban gyönyörű eredeti formájukban megmaradt régi tornácos lakóházakat láttunk. A falu központjában parkolt le buszunk, ahonnan elindulva egy dombtető felé vettük az irányt. Rövid séta után a székely nagykapu mögött fölépített unitárius templomba jutottunk. Fiatal lelkésznő mutatta be a település és a templom történetét. Érdekessége a csodálatos virágdíszes, festett kazettás mennyezete, amelyek közül néhány kazettán rövid feliratok olvashatók, egy rész rovásírást is tartalmaz.
A templomkertben tett rövid séta alatt számos régi sírt néztünk meg, hűsöltünk az öreg, legendák szerint ötszáz éves hársfa árnyékában. Majd erdélyi túránk egyik fontos állomása a romániai falurombolás jelképévé vált, vízzel elárasztott Bözödújfalu következett. Megismertük az egykori falu lerombolásának történetét. Különlegességét az adta, hogy a évszázadokon át különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek itt békességben. Látogatásunkkal egyidőben építették a falu kicsinyített mását, ahol minden család emlékére egy- egy kopjafát állítanak.
Délután megálltunk Kőrispatakon, a szalmakalap- múzeumban, ahol megismertük a kalapkészítés történetét, folyamatát, majd óriási kalapokkal fotózkodhattunk.

Az utolsó este a ünnepi vacsora előtt a régi táborozókkal idéztük meg a korábbi táborok hangulatát. Történeteiknek köszönhetően többet tudtunk meg a hagyományokról, arról, hogy milyen az élet Erdélyben. Végül a jubileumi huszadik Székely- magyar honismereti tábort hangulatos ünnepséggel és hatalmas tortával zártuk. Szombat reggel életre szóló élménnyekkel indultunk haza Püspökladányba.