Sütő András adókönyve

Öregebb Sütő András adókönyve

A kis könyvecske kék borítójú, 12 x 18 cm méretű. Magyar nyelvű. Egy-egy év beszolgáltatásai két oldalon szerepelnek.
A nyitott füzet bal oldalán az adózó javai szerepelnek egymás alatt: Fő, kézi-munka és fajzás; fiú, kézi-munka és fajzás; Leány, kézi-munka és fajzás; Szolga, kézi-munka és fajzás; Szolgáló, kézi-munka és fajzás; Ökör, legelés és fuvarozás; Tehén, fejős és legelés; Borjú és legelés; Tinó esztendős és legelés; Ló, legelés és fuvarozás; Csikó esztendős és legelés; Sertés és legelés; Juh és legelés; Ketske és legelés; Ház és fajzás; Szántóföld, köblös; Rét, kaszás; Szőlő, kapás; Gyümőltsös és veteményes kert; Méhes köpűk; Mesterség; Kereskedés; Nyerekedés.

A felsorolás mellett oszlopszerűen szerepel, hogy miből mennyi van és mennyi a rovás.
Ezek szerint 1834/35-ben egy fő, egy fiú, 2 fejős tehén, 4 ló, 1 sertés, 1 ház, 6 köblös szántóföld és 6 egységnyi kaszás rét állt Sütő András rendelkezésére. 1837/38-ban ugyanez 1 fő, 2 fiú, 2 ökör, 1 fejős tehén, 4 ló, 1 sertés, 1 ház, 6 köblös szántóföld és 3 egységnyi kaszás rét.

Az 1842/43. évnél érdekes, hogy a Fő, kézi munka és fajzásnál, ahol eddig egy tétel szerepelt, az van írva, hogy „Öreg”, és nincs írva mellé rovás – ezek szerint Sütő András kiöregedett abból, hogy fizikai munkával törlessze az adóját.

A jobb oldalon a következő részletek szerepelnek:
Ezen adójába mikor mit fizetett, vagy mivel szállította
Előző esztendei hátralévő tartozás
Ezen esztendei kivetett illetőség
Valamely esztendei felülfizetés

Látszik az összeíráson, hogy egy évben többszörös részlettel kellett leróni az adót, hiszen egy évben több dátum is szerepel az adók befizetésének napjaként. Az 1834/35-ös adóévben például januárban, februárban, áprilisban, szeptemberben és októberben is sor került fizetésre.

A befizetések között a kézírásból felismerhető a forspont (katonák szállítása), só fuvar pénze, készpénz, portio és katonai élelmezés (katona ellátása), valamint haszonbérből származó pénz.
Végigkövetve az adókönyvet észrevehetjük, hogy 1834-1838-ig folyamatosan nőtt az esztendei kivetett illetőség (végül majdnem a duplája volt), majd folyamatosan csökkent. Ugyanígy megfigyelhető az is, hogy míg a könyvecske elején nem volt feljegyezve Sütő András tartozása, addig 1838/39-re már majdnem akkora adótartozása volt, mint amennyit befizetett abban az évben. Ezek után folyamatosan csökkent a tartozása ’40/41-ig, majd ismét nőni kezdett.
Az összeget bírók és főbírók előtt fizette be, amint az a jegyzeteken és a kézírások közötti különbségeken látszik: Répás János, Csontos András, Lázár Mihály, Bodolai Mihály, Kondás István előtt fizetett.

A könyvecske nincs végig kitöltve.